" Húzta a hajunkat a zene..."

Pepével nem érdemes nem, hogy versenyre kelni, de hasonlóval sem megpróbálkozni. Mégis úgy gondoltam, hogy a motorok mellé kell kiegészítés - Bár motorozás nélkül létezik a rocker lét, de egészséges motoros biztosan rocker is, vagy legalább egy része elkötelezett ebbe az irányba legbellül.- és mi lenne más erre alkalmas, mint a rock zene. Ezért legyen egyfajta, kis színezék be - be csúsztatva a nagy Hottentották közzé ((O:

Zenéről az ember fia akkor tud véleményt mondani, ha közelebbi kapcsolatba kerül vele, ezért a gondolataim jó része olyan bandákat, zenei stílusokat mutat majd be, amiket mondhatni testközelből ismerek, szeretek, korai kispöcs koromból vagy később ragadt hozzám és velem is maradt.

Ennyit a bevezetőről és csapjunk is bele a közepébe, elsőként egy olyan bandáról írok, akik 1965-ben alakultak és a tavalyi évben voltak hazánkban a búcsúkoncert túrné keretében vélhetően utóljára....

Úgy hatodikos lehettem amikor rojtos gázmaszk táskámat lóbálva ( azt amelyíknek négy rojtja van, amihez az esőgallért csatolták vagy pokrócot, mert ügye volt a zsebes kivitel is ) a suli lépcsőjén találkoztam egy sráccal, aki úgy három (!) évvel alattam koptatta és véste a padokat. ( gyors fejszámolás után, általános harmadikos ! ) Az öcsém osztálytársa volt és veleszületett beszéd hibájából eléggé egyedien formálta a szavakat..Nagy türelemmel viseltettünk vele, mert hát bár kicsit hikomatnak tűnt , mégis voltak egészen érdekes mondatai, amikre fölfigyeltem és nem lehetett nem oda figyelni. Mivel ő is hasonló táskát lóbált, csak az övén nem egy punk fej volt tollal rajzolva, és kitűzők aggatva mint az enéymen, hanem zenekarok nevei hosszú sorban,- amiknek egy részét még abban az időben nem is mertem - úgy érezte mi hasonlóak lehetünk. Ez később azért be is iggazolódott, bár egyfajta táltos üzemmódban nyomult , mert még magam sem tudtam, hogy látens rocker vagyok. Az arc azt kérdezte, hogy van e Scorpions kazim. Mondtam nincsen és azt sem tudom mi az. Azt mondta, hozzak egy üreset, majd ő rá vesz ezt azt nekem. Akkor még olyan magnóm sem volt,amivel kazettát lehet másolni, de nem égettem magam és nem polimert vittem neki, mert azért azt már akkor tudtam, hogy nem a kiemelkedő minőségek közzé tartozik.

Emberünk tele is vette a teljes kazettát (2*30 perc)

Eddig a perszonális story és most jöjjön a banda.

A Scorpions  1972-ben adta ki bemutatkozó albumár , majd a 70-es években meghódította Európát (Nyugat Európát?) és japánt. ( ebben az időben ez lehetett a kitaposott út, mert a mi Neotonunk is Japánban vigéckedett...). a 80-as években már Amerikában is ismertek voltak, vélhetően a jó managerüknek köszönhetően és ekkorra már kialakult a klasszikus stílusuk is, amit köszönhettek elsősorban Matthias Jabs és Rudolf Schenker, két kiváló gitárosuknak. A bevezetőben lévő story úgy 83-84 körül történt, ezek szerint ekkor már itthon is volt bőven elérhető hanganyag tőlük.

Ebben az időben már a később sikert sikerre halmozó tagsággal bírt a csapat, akik a következők voltak  Francis Buchholz basszusgitár, Klaus Meine ének, Matthias Jabs gitár, Rudolf Schenker gitár. Igen Klaus Meine. A táltos gyereket megkérdeztem, hogy ki az jó Isten az a magas hangú énekes, persze rögtön rá vágta, hogy Meine. a "mi Klausunk" ((O: a kornak megfelelően hajrázós, mutogatós, rohangálós csapat voltak ők is, mégis kiemelkedtek az Európai hadszintér többi akkori bandája közzül, a dallamos lendületes és végtelenül lírai lassú dalaikkal. a Still loving you ma is az egyik legszebb szerelmes dal, amit valaha halottam.

Na de nyomjuk tovább !!

A csapat a 80-as években élte fénykorát, mikor is egyszer csak kezdett leűldozni az addig töretlenül fejlődő rock korszaknak és kezdett vissza esni a népszerüségük, mint sok másik szaktársuknak, mivel olyan zenei stílusok léptek ki a színpadra a getóból mint a rap. Emlékszem, akkor a falat vakartuk, hogy örökké ilyen szutykok mentek a rádióban és az MTV-n, ami akkoriban lett a világ zenei csatornája. A 90-es években mélyrepülésben volt a zenekar. Mint azóta tudjuk, Lemmy nem adta soha föl magát ,de Meine csapata megpróbálkozott megfelelni a kor stílusának és sorra adta ki a rájuk nézve szégyenteljes albumokat. Néhány meg van, de csak a tisztelet miatti pár meghallgatást érték meg, mert nem találtam bennük értékelhető hangokat. Egy időben annyi lassú szerelmes dalt írtak, hogy bár néhánnyal be írták magukat a történelembe, de tökéletesek voltak arra is, hogy egy kazijukat be dobva a magnóba, hosszas aláfestést adjanak egy jó hempergéshez a csajokkal, mind sem fejet rázni rá, mint korábban. De ne bántsuk Őket, nem lehetett könnyű talpon maradni, a nagy rizsázók között.

2004-ben végre a környezet kezdett vissza rendeződni és ők is megtalálták a saját útjukat a Unbrakeble címú albumukkal.Az ezt követő albumok már méltóak a zenekar hírnevéhez és a búcsúalbumuknak tekinthető Sting in the tail címú korong is mutatja, hogy a nagypapa korban lévő arcok ismerik mik a rock igazi hangjai. 2010-ben bejelentették, hogy több éves búcsúkoncert sorozatra indulnak, amit én a Rockinform címú mára már minőségi problémákkal küszködő lapból tudtam meg. El is tettem ezt a számomra gyászjelentéssel föl érő példányt, majd vártam, hogy hozzák ellátogatnak e .Ott is voltam az első sorokban, amikor itt nálunk is el játszották utóljára a legjobbakat. Emlékszem mindíg minden időben azt mondták, akik a rock zenét szerették, hogy bár vannak jobb zenekarok és bár vannak nagyobb kedvencek, a Scorpions csinálja mindíg a legnagyobb bulikat. Hát ennek most ugyan itt vége van, de mint ahogy oly sok mindennel kapcsolatban inkább érdemes erről az oldalról megközelíteni a dolgot......legalább meg volt nekünk !

Szándékosan nem írtam a Wind of Change címú ,talán a banda legsikeresebb, mégis szerintem legnyálasabb dalukról . Bár gondolom ezzel egy láda pénzt kerestek (O:

Toljátok !

A Scorpions Európa egyik legismertebb hard rock együttese, amely egyben Németország legsikeresebb rockegyüttese is.Világszerte több mint 120 millió lemezt adtak el, (ebből 10,5 milliót az Egyesült Államokban) de más források szerint több mint 150 millió eladott lemez fűződik a nevükhöz.

A német zenekar több évtizedes múltját és rangját jelzi, hogy korábban olyan zenekarok voltak az előzenekarai, mint a Metallica, a Bon Jovi és a Def Leppard. ....hoppá !

A kezdő sorokbann szereplő sráccal amúgy motoros találkozókon és börzéken rendszeresen össze futok pár éve. Úgy 20-25 év után ugyan ott, ugyan abban a közegben vagyunk, aminek a csíráját már ott hordtuk azokban a gázmaszk táskákban .

a blog egyes darabjait a wikipédia segítette, a youtube hangszerelte.