"Egek felé kiáltottam…"

Folytatva a megkezdett ösvényt , most egy olyan zenekar jöjjön, akit az általános iskola vége felé halottam először, bár a tudat alattiban már itt figyelt sokkal korábban. Miért is ?

A 80-as években, amikor az osztállyal ide oda járkáltunk, hosszú tömött sorokban és beszélgettünk mindenféle akkor fontosnak tartott dolgokról, figyelmes lettem valamire.
Az utcán egyre több hosszú hajú srác közlekedett érdekes szerkókban,de ami igazán meglepető volt, seggre feszülős, szűk csíkos nadrágot hordtak. Szinte teljesen általános volt egy idő után. Őket csöveseknek hívták abban az időben, ami nem egyenlő a mai használatos kifejezés tartalmával. Persze tudjuk ,abban az időben volt több ilyen kaszt, mint a popper, Flipper Öcsi vonalvezetése .. (O: és kezdett egy új szó is használatba kerülni, a rocker. Korábban ez még ismeretlen volt , a csöves fedte le jobban a szakadt, rock zenét hallgató ifjúságot. Még csak szárnyait bontogatta a Pokolgép és az Ossián is egy pajzán gondolat volt, mert Paksi Endre még a Gépben nyomta a basszust 83-ig, majd a Rockwell-ben. Tehát a metál korszak éppen kopogtatott az ajtón. A seggbe cuppanós nadrágok megjelenésével szinte egy időben lehetett egyre több helyen (leginkább tűzfalakon) egy falfestést látni "Edda". E csíkos nadrágosokat Eddásoknak hívtuk már egy idő után, amiről még nekem fogalmam sem volt mi az,de láttam, hogy komoly létszámú a zenekar rajongótábora. Mielőtt engem is utolért volna a szövegeik ereje és megvettem volna a PVC jacket-em , nézzünk körül az együttes háza táján, mi is történt az EDDA név mögött.

A zenekar 1973-ban alakult Griff néven (egy éves voltam), majd 1974-től már Edda néven folytatják a színpad szétzúzást, innen eredeztethető a zenekar születése a "miskolci időszámítás" szerint. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett, hiszen a zenekar, innen kapta a navét. Az év szeptemberében lett Pataky Attila a zenekar énekese, de még korán sem a későbbi legendás felállás volt akkoriban. Később, az Ős Edda és Ex Edda tagokat is meghívták a Kisstadionba, amikor a jubileumi koncert kapcsán hosszú idő után először állt újra színpadra együtt Pataky és Slamo is. Ez, a 90-es évek elején lévő koncert egyik emlékezetes pillanata volt az is, amikor a Fohász első hangjaira több ezer ember térdelt le a nézőtéren. Slamovits István (Slamo) 1977-ben csatlakozott és hozta magával a későbbi erős zenekari hangzás alapjait. A klasszikus bakancsos felállás 1978-ban jött össze , amikor Zselencz László is az együttes tagja lett. 1980-ban "vették föl" az Edda Művek nevet, a kor hangjának hatására és ekkor léptek föl az országos színpadra is. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban ��" az „acélvárosban” ��" kezdte pályafutását. (ezt a szót -acélváros - még tetten érhetjük később máshol is.. (O: ..). Az Edda hazánk egyik legsikeresebb zenekarának számít, hiszen szinte az összes lemezük , aranylemez lett, ami komoly eladási számokat jelentett abban az időben. ( nem úgy mint most …). Mondhatjuk, hogy Ők voltak az első vidéki zenekar, aki országosan is ismertté vált és sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.
Minden sarkon
A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett úgy mint a Minden sarkon álltam már, vagy az Álmodtam egy világot. - persze aki valamire való rockernek tartja magát, az ismeri hangról hangra, betűről betűre az egész albumot. Benne voltak a Ballagás című filmben, a második nagylemezük, több száma filmzeneként is szerepel.

Egy részlet a filmből

A III. albumra sok olyan dal került föl, ami eredetileg nem került volna korongra. Bár az eredeti hangzásvilágtól eléggé elrugaszkodott ez az album, mely nem a zenekar miatt sikerült ilyenre, mégis azt gondolom van bőven csemege rajta és sokat forognak még ma is ezek a dalok, melyek közül az Érzést pl. többször fel is dolgozták azóta.

Azok az éjszakák

"Azok az évek" !... Agárd volt az Eddások nagy találkozójának a helyszíne korábban és manapság is még. Emlékeim szerint komoly maligán fokkal ellátva érkeztünk meg vonattal Agárdra - nem túl messzi hely Pesttől - , hogy részt vegyünk több alkalommal is a nagy agárdi bulin. Öten aludtunk keresztben fekve egy kétszemélyes "kutya sátorban" fölhúzott térdekkel, de ott voltunk. Az egyik büfében volt egy haver, aki költségtérítés nélkül adott ki rövidet, sört és némi szendvicset, amikor csak igényeltük… A hangulat szerintem már manapság leírhatatlan, aki nem vett ilyeneken részt, az nem fogja mi volt ott. Az Edda mindig is a fiatalok társadalmi problémáiról írt szövegeket, ami természetes, hogy tömegeket érintett meg. A több napos (hetes?) Edda táborok mindig teltházzal futottak Agárdon.

Manapság is elég ritkán, maximum az év végi, rendszerint Pecsa-ban tartott nagy koncerten kerül be a dalok közzé egyik klasszikusuk a Kék sugár

A felállás akkoriban stabil volt, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983 december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével (Fekete élmény) az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky - Slamovits lemezen megjelentek).

Elektromos szemek…

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988 -ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. ( számomra egyáltalán nem ez a legerősebb) Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett. Kunos emlékműve ma is háborítatlanul áll Velencén a pályaudvar végén. A lila sportmotor pedig megmarad az emlékünkben.

A 7. lemezt emlékszem, még középiskolás koromban, suli után mentünk megvenni a megjelenés napján, az egyik hanglemez boltba, bakeliten. A sor tetemes volt (O: Bár a korai Edda akkor már emlék volt , ez egy másik történet volt már.

A házunk ég

A házunk ég

Az Eddához vélhetően bármelyikünknek rengeteg emléke fűződik mondhatjuk , hogy generációnk zenekara, bár át ível több generációt is. Copfos pl. csak azért nincsen benne a búcsúkoncert filmben, mert kivágták a kamera első sorban futó utolsó métereit. Én jóval később vettem föl a fonalat és biztosan van közöttünk olyan, aki még később. Egy biztos, meghatározó zenekara a nagyar-rock-nak.

Keselyű, Torony,Ma mág együtt, Kölyköd voltam, Kör vagy bármelyík más dal ....alap !

Velem idődől időre megtörténik, hogy ha egy régi EDDA dalt hallok, teljesen beindulok újra és újra, nem múlik el ez az érzés .....köszönöm Neked Miskolc....a sok szép éjszakát ! 

Részletes infók és anyaggyűjtás : http://hu.wikipedia.org/wiki/Edda_M%C5%B1vek
A zenét a youtube szolgáltatta.